MAMAtuning / Nehézségekkel szemben

"Tudd, hogy elég vagy!"

 Ezekkel a szavakkal kezdi könyvét Colleen Saidman Yee, a nemzetközi jógaoktató. Majd így folytatja:

"Láttam nőket, attól rettegve, hogy ha lassítanak az életük darabokra esik. Láttam asszonyokat, akiket megszégyenít a koruk, és méltatlannak érzik magukat a szeretetre. Az óráimon résztvevő lányok káros szenvedélyekkel küzdenek, harcban állnak a testükkel, kapcsolati problémákba gabalyodnak, birkóznak az anyasággal, a versengéssel, és képtelenek kimondani az igazat."

Vagyis ezek a lányok valódiak, éppen olyanok, mint mi vagyunk, esendőek. Colleen könyvének ezen sorait egy dalszöveg ihlette. Nevezetesen Jason Isbell Cover me up című száma.

"Fedezz fel és tudd, hogy elég vagy!" - erről énekel Jason is a dalban. Hogy miért írom mindezt? Mert én sokszor nem érzem magam elégnek. Nincs bennem elég türelem, nincs elég bölcsesség, nincs elég felelősség, nincs elég kitartás... Nem vagyok elég, azokkal a nehézségekkel szemben, amiket az élet elém állít. És nehézségből van épp elég, jut minden napra. Kinek ne lenne, aki anyaságra adta a fejét? Mert a gyerekek nem akarnak elaludni, mert mindig túl rövid a nap, mert nincs holnapra kaja, mert... Hisz ismeritek. Pedig ezek a nehézségek még csak nem is igazi gondok, mégis elég nagyok ahhoz, hogy engem ellehetetlenítsenek. És ilyenkor itt állok önmagam előtt: elbuktam, megint elbuktam. Félek a holnaptól, amikor újra kell építsem önmagam. Mert az élet nem áll meg.
De én sikítani tudnék, hogy nem vagyok elég. Nem vagyok ELÉG!!!! Ehhez nem vagyok elég.

Ha valaha is érzeted magad hasonlóan, ne csüggedj, nem vagy egyedül. Sokan vagyunk, kik elkeseredetten küzdünk itt a 'sohasem elég kultúrájában'. De gyere, most meghívlak egy kis utazásra. Egy kis utazásra önmagadba, ami remélem segít kizökkenni a negativizmusodból, ami segít visszatalálni önmagadhoz. Ahhoz a szenvedélyhez, ami éltet, ahhoz a tiszta forráshoz, amiből gyermekeidet is táplálod.

Ehhez Colleen Félelem-meditációját használjuk. Keress egy nyugodt zugot. A gyerekek alszanak. Olvasd el ezt a pár sort, majd helyezkedj el kényelmesen, csukd be a szemed és éld át!

"Ülj le. Egyszerűen csak ülj.

Keresd meg magadban, amit nagyon nehéznek érzel és ülj le mellé.

A nehézség közepén rátalálsz a haragra; ülj le mellé.

Menj egyenesen bele a harag közepébe, és meg fogsz érkezni a szomorúsághoz.

Maradj a szomorúsággal, amíg át nem változik sebezhetőséggé.

Csak ülj és várj, bármi is jön elő.

Minél mélyebbre ásol, annál érzékenyebbé válsz.

A nyers félelem a hitelesség, a részvét, a hála és az elfogadás széles skáláját tárja fel benned, miközben megéled a jelen pillanatot.

Ha képes vagy a jelenben maradni, a szíved érzékenysége magától jön elő.

A szíveddel pedig meglátod az ég valódi kékjét. Megláthatod a napraforgó vibráló sárga tónusát, és lányod kék szemének mélységét.

Egy érzékeny szív nem zárja ki az esőfelhőket sem, sem a könnyeket, vagy a halódó szirmokat.

Megengedni, hogy a szépség és a szomorúság együtt érintsen meg.

Ez nem félelem. Ez a szeretet."

És most nyisd ki a szemed.

Ha kíváncsi vagy a következő 'MAMATuning' bejegyzésre iratkozz fel a HÍRLEVÉLRE FENT!

Ha tetszett a cikk  like-old a MAMASulit a facebookon!

Írd meg segített-e a meditáció, igazán örülök minden visszajelzésnek!

A fenti idézeteket Colleen Saidman Yee: Yoga for life - A journey to inner peace and freedom című könyvéből fordítottam.

Nevelj kreatív szeretettel! Add át az értékeidet! Tanítsd meg gyermekeidnek, amiben hiszel!

Ne feledd, nekik nem egy elég jó anyára van szükségük, hanem RÁD!

Ezt a MAMAtuning bejegyzést Marie Forleo amerikai life-coach alábbi videója ihlette:
Marie Forleo: Your are enough - interview with Colleen Saidman Yee

MAMATuning / Ki a gyereked anyja?

"Annak az öt embernek vagy az átlaga, akivel a legtöbb idődet töltöd." 

mondja Jim Rahn.

Igaza van vagy sem, de bizonyos, hogy hatással vagyunk egymásra. Rád milyen hatással vannak a körülötted lévő emberek? Inspirálnak? Kritizálnak? Méregetnek? Osztályoznak? Tanítanak? Irányítanak? Megerősítenek?

Egy kismama, vagy egy kezdő anyuka a rázós nevelési helyzetekben (amiből természetes minden napra jut néhány) igen sérülékeny lelkiállapotba tud kerülni. Könnyen elbizonytalanodik, könnyű befolyásolni, könnyű összezavarni. Nagyon sokat számít, ilyenkor az a közeg, amiben megéli az anyaságát. Meghatározó, hogy ez a környezet mennyire támogató, mennyire inspiráló: a férj megértő-e, a nagyszülők segítőkészek-e, a barátnők elérhetőek-e vagy sem.

Van egy elkélpzelésed arról, milyen anya is szeretnél lenni, hogy milyen anyának tartod magad, hogy hogyan szeretnéd nevelni a gyerekeidet. De ne felejtsd el, hogy ezt a képet befolyásolják azok az emberek, akikkel találkozol. Az anyukád átjön babázni, a játszótéren beszélgetsz az anyukákkal, este mesélsz a férjednek, felhívod egy barátnőd... A téged körülvevő közeg hatása nem elhanyagolható.

Mit csináljunk, ha ez a közeg negatív?

Ha lekezelőek veled? Ha nem érdeklik őket az apró-cseprő problémáid? Ha besokalltak a babatémától? Ha ki akarnak oktatni? Ha a gyereknevelési elveitek gyökeresen különböznek egymástól? Akkor ne is találkozzunk többet? Építsük le a kapcsolatot a nagyszülőkkel, barátokkal csak mert máshogy látjuk a gyerekkérdést?

Dehogy!

Épp ettől színes az életünk és a gyermekeink élete.

A gond az, ha azonosulunk ezzel a negatív közeggel. Ha hagyjuk hogy ez irányítsa a tetteinket.

Ha nagyon destruktív a környezetem és már kezdem azt érezni, hogy azt sem tudom merre tartok, nekem William Ernest Henley néhány sora segít:

"Nem baj, ha szűk a kapu,

S a tekercs bármit ró ki rám,

Magam vagyok a sorsom ura

Lelkem hajóján kapitány."1

Lelkem hajóján kapitány! Vajon egy kapitány mit csinál, ha viharba kerül a hajója? Jajveszékel a kormány mögött, vagy annál erősebben tartja a kormányt, minél nagyobbak a hullámok?

Bingó! 

Itt az ideje, hogy te is felelősséget vállalj a gyerekeidért, a viselkedésedért, a sorsodért.

Te vagy a gyerekeid anyja!

Amíg kicsik te kormányozod őket az élet tengerén. Neked kell tudnod mit akarsz nekik megtanítani, hogyan akarod őket nevelni, szeretni! Ha csak hagyod hogy a körülmények és a különböző vélemények jobbra balra sodorjanak kétséges hogy elérsz-e oda ahova indultál, amikor a gyermekvállalásra adtad a fejed.

Ragadd meg a kormányt!

Persze az könnyen előfordul, hogy úrrá lesz rajtunk a félelem, hogy csapnivaló anyák vagyunk. Hogy egy negatív élmény annyira lezsibbaszt, hogy mozdulni alig bírsz, nem hogy megragadni bármit is.

Mi a teendő ilyenkor?

Zene! És tánc!

A mozgás felszabadít, a muzsika beindít, ez a legjobb gyógyír, hogy a pillanatnyi dermedtség elmúljon. Vedd az öledbe a babádat és táncoljatok! Vagy szaladjatok el a legközelebbi Ringatóra foglalkozásra vagy Csiribiri tornára. Velem nem egyszer előfordult, hogy egy-egy ilyen babás-mamás foglalkozás, amire épp teljes elkeseredésemben estem be, csaknem könnyekig meghatott. Ilyenkor valahogy újra megtaláltam önmagamban a jó anyát. Próbáljátok ki!
De az is lehet, hogy neked valami más gondűző jön be. A lényeg csak az, hogy ne ülj a négy fal között önmagad sajnálva, hanem keress valamit, bármit ami felvidít, ami közelebb visz, ahhoz az anyához, aki lenni szeretnél.

Ahogy a többi ember hatással van rád, úgy te is hatással lehetsz a többiekre. Ha kritizálnak, kérdezhetsz a saját gyerekként, vagy szülőként átélt tapasztalatikról. Ha mások az elveitek, érdekes lehet rákérdezni, hogy ők milyen szülők szeretnének lenni, mit szeretnének a gyerekeiknek átadni. Sok érdekes beszélgetés kerekedhet ki belőle.

És ha teheted keresd a hasonszőrűek társaságát (online és offline egyaránt). Akik hozzád hasonlóan szívükön viselik a gyerekeik sorsát. Akik szeretnének tanulni és fejlődni az anyaságban. Akik nyitottak a kreatív nevelési módszerekre. Akik mindent megtesznek, hogy szeretetteljesen tudják nevelni a gyermekiket.

És mindeközben ne feledd:

Minden nap ellenőrizd, hogy jó irányba megy-e a hajód!

Mit gondolsz, szerinted is sérülékeny egy kismama? Szerinted is sokat számít a közeg, amiben megéljük az anyaságunkat?
Te ha negatív hatások érnek anyaként, hogyan szerzed vissza az önbecsülésed?
Mi volt a legrosszabb ilyen élményed? Hogy sikerült kijönnöd belőle?
Írd meg nekem a tapasztalataidat!

Ha kíváncsi vagy a következő 'MAMATuning' bejegyzésre iratkozz fel a HÍRLEVÉLRE FENT!

Ha tetszett a cikk  like-old a MAMASulit a facebookon!

Igazán örülök minden visszajelzésnek!

Őrömmel hirdetem, hogy megjelent a MAMAMagazin első száma TAVASZVÁRÓ címmel.
Inspiráló cikkek az anyaságról, receptek a böjti időszakra, játékötletek esős délutánokra és még sok érdekes és hasznos dolog. Kérd MOST! AJÁNDÉK! Technikai információk és tartalomjegyzék ITT. 

Nevelj kreatív szeretettel! Add át az értékeidet! Tanítsd meg gyermekeidnek, amiben hiszel!

Ne feledd, nekik nem egy elég jó anyára van szükségük, hanem RÁD!

A MAMATuning bejegyzéseit Marie Forleo amerikai life-coach videoi insprilálják. 
A mai témához kapcsolódó video:
Are the people aroung you dulling your drive?

A támogató közeg első hetekben való fontosságáról itt is olvashatsz:
Gyermekágy

1. A fent idézett vers eredeti szövege:
"It matters not how strait the gate,
How charged with punishments the sroll,
I am the master of my fate.
I am the captain of my soul."
W. E. Henley

TAVASZVÁRÓ - Ajándék e-magazin!

Hatalmas lelkesedéssel készítettem Nektek a MAMASuli első online magazinját.
És a napokban végre ...

!!!ELKÉSZÜLT!!!

Szeretnél egy példányt? Technikai információk a bejegyzés végén.

Azért álltam neki ennek a nagy munkának, mert szerettem volna egy csokorra való cikket összegyűjteni Nektek, ami így a Húsvét előtti, böjti időszakban, a hosszú tél után segít a tavasz felé fordulni, a megújulásra hangolódni.

Találhattok benne húsmentes recepteket a böjti időszakra, babamenüvel kiegészítve. Tippeket a rakoncátlan gyerekek öltöztetéséhez. Játékötleteket esős délutánokra. És számos további gondolatébresztő cikket.

*

Mi a legnagyobb bűnünk, nekünk anyáknak?

*

Hogyan lehet a böjti fogadalmakat könnyen betartani?

*

Hogy a leghatékonyabb a tavaszi nagytakarítás?

*

Mihez kezdjünk a feleslegessé vált holmijainkkal?

*

Hogyan tanítsuk a gyermekeinket koncentrálni?

*

A TAVASZVÁRÓ e-magazinból sok más mellett, ezt is megtudhatod. Kérd MOST!
Például ITT: mamasuli.zsofi@gmail.com

INGYENES! :)

Íme a tartalomjegyzék:

Igen, szeretném megkapni az e-magazint!

Mit kell tennem?

Technikai információk:

Ha az oldalt számítógépről nézed: rögtön a bejegyzés fölötti sávba írd be az email címed.

Értelemszerűen az 'Ide írd az e-mail címedet:' alatti rubrikába és kattints a Submit gombra. Ekkor egy felugró ablak ellenőrzi, nem vagy e robot. Írd be a kódot, és kattints: 'Complete Subcription Request'. Érkeznie kell hozzád egy levélnek a FeedBurner Email Subsciptions-tól. Kattints a levélben található linkre. Ha megjelenik az: Email Subscription Confirmed! - akkor szuper, sikerült feliratkoznod. 

Ha az oldalt a mobilodról nézed, a bejegyzések alatt van egy gomb, amivel át tudsz váltani Internetes nézetre. És így már végig tudod csinálni a fent leírtakat.

Még egyszerűbb, ha írsz nekem egy e-mailt a mamasuli.zsofi@gmail.com-ra és én felveszlek a listára. 
A tárgy mezőbe írd be: MAMASuli TAVASZVÁRÓ.  Ha érkezik  hozzád egy levél, a FeedBurner Email Subscriptions-tól, kattints a levélben található linkre. Ha megjelenik az: Email Subscription Confirmed! - akkor szuper, sikerült feliratkoznod. 

Ha bárhol elakadsz írja a mamasuli.zsofi@gmail.com-ra!
Ha nem szeretnél a hírlevélre feliratkozni, de a magazin mégis érdekelne, írj nekem egy emailt,  a tárgy mezőben tüntesd fel: 'Csak magazint kérek'.

Hamarosan küldeni fogom a TAVASZVÁRÓT!

MAMATuning / Bizalom

A legtöbb anyuka bizonytalan önmagában, kétségei vannak a saját alkalmassága és a gyermeknevelést illetően. A MAMATuning bejegyzések az anyai önbecsülést igyekeznek erősíteni és segítenek visszatalálni a saját utadhoz.

Bizalomépítés

Azt mondják az ember életének első fél éve az ősbizalom időszaka. Ha ebben a korban a baba megkap mindent, amire szüksége van érzelmileg és testileg egyaránt, akkor kialakul benne egy ősbizalom az őt körülvevő világ iránt. Ez, a rövidtávú hasznokon túl, azért is jó, mert ezzel az útravalóval felnőttként nagyobb az esélye a kiegyensúlyozottságra. Mondhatjuk úgy, boldogabb ember válik belőle.

Hogyan kell a bizalmat tudatosan felépíteni a gyermekben?

Hoho, ez beugratós kérdés. Ugyanis a bizalmat nem kell külön tudatosan építgetni, ha szeretetteljesek vagyunk a gyerekhez és hűek önmagunkhoz, akkor a bizalom magától fog épülni. Azt mondják, a kötődő nevelés, amit a bizalom szinonimájaként is értelmezhetünk, alapja, hogy sokat hordozzuk kendőben a gyermeket a szívünk felett.

De jaj, nekem ezt nem bírja a hátam!

A gyerekem máris hiányt szenved és sérül az ősbizalom? 

Nem eszik olyan forrón a kását.
A hordozás nagyszerű dolog, mindenkinek tudom ajánlani, de van ennél mélyebb rétege is a bizalom építésének.

Két fontos szempont, azoknak az anyukáknak, akik bizalmat akarnak építeni a gyermekükben:

1. Légy hű önmagadhoz

Azt tedd, amit jónak látsz! Arról beszélj, amiben hiszel!
Ez fontos mind önmagaddal, mind másokkal, mind a gyermekeddel szemben. Csak és kizárólag olyan dolgokat csinálj, amiben valóban hiszel.

Ne próbálj ki tuti módszereket, amit a barátnőd ajánlott, vagy amit egy könyvben olvastál, ha nem hiszel valóban benne. Garantálom, hogy nem fog működni. Előbb mindig tedd fel a kérdést: hiszek én ebben a módszerben? A másik, hogy ne foglalkozz olyan véleményekkel, amikkel nem tudsz azonosulni. Ha szerinted jól alszik a gyerek, akkor jól alszik a gyerek. Az a lényeg, te hogyan érzed.

Ha problémád van, keress és kutass új módszerek után, de csak azokkal kísérletezz, amikben őszintén hiszel, amiket nyíltan fel tudsz vállalni. Ha pedig sehol nem találsz ilyet, akkor bízd rá magad az anyai ösztöneidre. Még mindig azok adják a legbölcsebb tanácsokat.

Nevelési kérdésekben legcélravezetőbb az őszinteség.
Ha őszinte vagy a kéretlen tanácsadókkal. Például megmondod nekik, hogy az adott dolgot te másképp látod. Ha őszinte vagy önmagaddal és bevallod, ha például nagyon eleged van a gyerekeidből. Ha őszinte vagy a gyerekeidhez és nem félsz megmondani, ha valamire nem tudod a választ, ha valamire nincs kész megoldásod. És nagyon fontos: mersz nemet mondani nekik, ha valóban úgy gondolod.


2. Legyél egyértelmű

A gyerekeid akkor fogják biztonságban érezni magukat, akkor fognak adni a szavadra, ha mindig tájékoztatod őket a dolgok állásáról, arról, hogy mi várható és világosan megmondod nekik, hogy mit vársz tőlük, illetve, hogy ők mit várhatnak tőled.

Például elmondod, hogy játszóterezés után kezet kell mosni. Csak azután lehet elhagyni a fürdőszobát, ha mindenki kezet mosott. Vagy megmondod, hogy most el kell mosogatnod és ezért nem tudsz velük játszani, de ha kész vagy utána építesz nekik egy tornyot.

Ha világosak az otthoni szabályok és az is, hogy a határok átlépése milyen következménnyel jár, akkor a gyerekek sokkal együttműködőbbek lesznek. De olyan következményeket kell kitalálnod, amik életszerűek és amiket valóban be szeretnél tartani. Azzal fenyegetőzni, hogy ha rossz vagy nem megyünk a nagymamáékhoz, holott ez egy fix program, teljes öngól. Ha nem hiszel a büntetésben, automatikusan életbe lép az egyes pont.

Ha őszinte közöttetek a kapcsolat abba az is belefér, hogy a gyermek kinyilváníthatja nemtetszését. Ez csak szólásszabadságot (vagy inkább sírásszabadságot) jelent, nem azt, hogy mindig az van, amit a gyerek akar.

Ha kölcsönös őszinteségre építed a kapcsolatotokat a bizalom természetes velejárója lesz a kapcsolatnak.

Csupán arra kell odafigyelni, hogy az őszinteség nem azt jelenti, hogy a gyerekre zúdítod a problémáidat. Csak arról van szó, hogy az őt érintő dolgokat egyszerű nyíltsággal képviseled, nem sumákolsz, nem füllentesz. Ha megmondod egyenesen, ha pl el kell menned, vagy most fáradt vagy, amiről nem ő tehet. Ez megkönnyebbülés a gyereknek, mert eltünteti a kapcsolatból a félelmet és a bizonytalanságot, mert tudja, ha a mama mond valamit, azt komolyan is gondolja.

Te mit gondolsz, mivel építhetjük legjobban gyermekeink lelkében a bizalmat? 

Őszintén kíváncsi vagyok a véleményedre. Írd meg!

Ha kíváncsi vagy a következő 'MAMATuning' bejegyzésre iratkozz fel a HÍRLEVÉLRE FENT!

Ha tetszett a cikk  like-old a MAMASulit a facebookon!

Igazán örülök minden visszajelzésnek!

Nevelem vagy tanítom? / Tisztelet

Anyukám egyszer azt mondta: a gyereket nem megnevelni kell, hanem vele élni. Bár egyet értettem, mégis maradt némi hiányérzetem. Nem gondolom, hogy jól meg kéne a gyerekeket nevelni, vagy embert kell faragni belőlük, mert már készen vannak. Azt hiszem a jó szó: a tanítás. A cél, hogy megtanítsuk nekik, amit a világról tudunk és amiben hiszünk.

Hogyan tanítsuk tiszteletre a gyereket?

Minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke feltétlen tiszteletet tanúsítson iránta. A jó hír az, hogy a tiszteletet nem kell a gyermekeinknek megtanítani, mert ez beléjük van kódolva. Csupán ápolnunk kell!

“Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. Tiszteld apádat és anyádat…”
– Efezus 6:1-2

"Minden gyerek engedelmes. Minden gyerek tisztel. Gyárilag így vannak beállítva. Isten ilyennek teremtette őket. A gyerekek nem tudnak nem engedelmeskedni és nem tisztelni, mert nem tudnak nem ragaszkodni és nem követni. A gyermeki engedelmesség és tisztelet ugyanis a kötődés természetes megnyilvánulása. Ahogy a kiskacsa az imprinting-ösztönparancsára követi a kacsamamát..."1

Brouwer Pálhegyi Krisztina

Ez igazán nagyszerű! Ezek szerint elég, ha megőrizzük a kötődésen alapuló jó kapcsolatot a gyerekeinkkel és jó példával járunk elöl és ők követni fognak! Azért ha jól belegondolunk ez nem is olyan egyszerű. Az egyik fő cél tehát az, hogy jó példát mutassunk, vagyis mi magunk is tisztelettel bánjunk a gyerekkel. A saját viselkedésünket kell első körben megvizsgáljuk. Lássuk csak, milyen banánhéjakon tudunk elcsúszni rögtön az elején.

TE hogyan szoktad pelenkázni a babádat?

Hogyan szoktad öltöztetni?

Hogy történik az orrtörlés?

Könnyű abba a hibába esni, hogy ezekben a hétköznapi esetekben kapkodunk, kommentár nélkül, lesből támadunk és gépies mozdulatokkal gyorsan elintézzük azt, amit a gyerek még nem tud. Mi ezzel a gond? Hiszen így a leggyorsabb és a leghatékonyabb, mert nincs a gyereknek ideje ellenállni. De vajon, mi hogy éreznénk magunkat az ő helyében?

Egyszer, mikor egy barátnőm kisfiát fürdettem feltűnt, hogy mennyire másként bánok más gyerekével. Sokkal óvatosabb és finomabb voltam vele. Mindig elmondtam neki, hogy éppen mit fogok csinálni. Sőt engedélyt is kértem tőle, hogy hozzáérjek. Ha egy felnőttet kell ápolnunk vagy ellátnunk ugyanilyen tisztelettel bánunk vele. A saját gyerekeinkkel is így viselkedünk? Vagy hátulról támadva, váratlan pillanatban húzzuk rá a pulóvert a fejére? Szó nélkül rántjuk fel a lábait pelenkázás közben? Attól, hogy ezek mindennapi történések a saját gyerekünknek is jár a tiszteletteljes bánásmód. De tudom, könnyű róla megfeledkezni a mindennapok sűrűjében.

Nem arról van szó, hogy hatalmas feneket kellene keríteni ezeknek a dolgoknak. Például egy egyszerű figyelmeztetés is elegendő.

      - Kicsim, meg kell törölni az orrodat.

      - Gyere, felvesszük a pulóveredet.

      - Pelenkacsere!

Tracy Hogg, ezzel kapcsolatban a tisztelet köréről beszél. Rajzoljunk egy képzeletbeli kört a gyermek köré és figyelmeztetés nélkül ne hatoljuk bele. Tartsuk tiszteletben az intim szféráját. Őszintén megmondom én sem tudom ezt mindig betartani, de azért igyekszem.

Így persze lesz lehetősége a gyereknek ellenkezni is, de meglátjátok, kevésbé fog. Az együttműködés persze már egy másik téma. Majd legközelebb arról is írok. 

Te mit gondolsz, hogyan taníthatjuk a gyerekeinket tiszteletre? Szerinted is rossz példa lesből támadni? Vagy ennek nincs különösebb jelentősége?

Őszintén kíváncsi vagyok a véleményedre. Írd meg!

Ha kíváncsi vagy a következő 'Nevelem vagy tanítom?' bejegyzésre iratkozz fel a HÍRLEVÉLRE FENT!

Ha tetszett a cikk  like-old a MAMASulit a facebookon!

Igazán örülök minden visszajelzésnek!

  

1. A fenti idézet a KÉK nevelés (Kapcsolatra Épülő Nevelés) honlapjáról való. Ha szeretnéd tovább olvasni, ITT a link.

Keddi szösszenet / Prioritás

Rangsorolj!

Úgy érzed tenger a dolgod és sosem fogsz a végére érni? Túlhajszolt vagy és nyúzott? Sziszifuszi küzdelmet folytatsz a mindennapi teendőkkel? Mindig azt érzed, késésben vagy és reménytelen, hogy valaha is utolérd magad? Ádáz ellenséged az idő?

Gyere, van egy egyszerű taktikám, ami ha nem is oldja meg az összes problémád, de segít a lényegre koncentrálni. És ami még fontosabb elűzi az állandó bűntudatod! ;)

"Kifejezetten ügyelek a rangsorolás főszabályára, ami kimondja: (A) ismerned kell a különbséget aközött, hogy mi a fontos és mi a sürgős, és (B) azzal kell foglalkoznod először, ami fontos."

Steven Pressfield

No igen, azt mondtam egyszerű, nem azt, hogy könnyű.

Lássuk, hogy megy ez a gyakorlatban. Ha szoktál írni teendő listát, ezután egészítsd ki azzal, hogy minden tételt megjelölsz egy-egy színnel, attól függően, hogy az adott dolog épp fontos, vagy csak sürgős. És kezd a fontos dolgokkal!

Ha nem vagy az a listázós típus, az is elég, ha reggel átgondolod, aznap mi az a fontos dolog, amit mindenképpen szeretnél véghez vinni. Illetve, ha napközben felmerül valami, mérlegeld, hogy ez most épp melyik kategóriába tartozik. De kérlek, légy reális. Mire gondolok?

Fontos dolog, például:
 - ételt tenni az asztalra, amikor a családod (vagy TE!) megéhezik
 - lefektetni a gyerekeket, amikor álmosak (ez sajnos RÁD is vonatkozik)
 - megnézni miért sír a babád, gyereked
 - szétválasztani a verekedő testvéreket
 ...

Ami például tűnhet sürgősnek, de valószínűleg mégsem annyira fontos:
 - felvenni a telefont, amikor elfoglalt vagy
 - megnézni jött-e leveled
 - kivasalni a babaruhákat
 - teljesíteni a nyafogó gyerek minden óhaját
...

Azt, hogy a te életedben mi a fontos, neked kell eldöntened.
Nekem például lényeges, hogy minden nap olvassak mesét a gyerekeimnek és lehetőség szerint legyünk legalább egy órát levegőn. Hogy tudjak minden nap olvasni, vagy írni egy kicsit. Illetve kezd fontos lenni, hogy mindig üres legyen a konyhaasztal.
Neked lehet, hogy valami egészen más, az ami fontos. Odaérni időben az oviba? Alkotni valamit? Rendben tartani a játékokat? Sütit sütni? Elhivatottsággal dolgozni? Minden nap tornázni?
Csak rajtad áll, mit tartasz lényegesnek!

De legyél résen, mert a fontos dolgok időnként igen szerények tudnak lenni, megbújnak az agyad hátsó felében, egy 'De jó lenne, ha lenne időm...' című dobozba csomagolva. A sürgős dolgok, viszont sírnak, kiabálnak, csörögnek és szirénáznak a fejedben és sokszor nincsenek összhangban a vágyaiddal. Ne engedj a külső elvárásoknak! Magadban kell eldöntened, hogy NEKED, illetve a TE családodnak MI A FONTOS.
Ne anyukád mondja meg, ne a barátnődtől lesd el.

Nézz a szíved mélyére és tudni fogod!

Nem azt mondom, hogy a sürgős dolgok lényegtelenek és nem kell megcsinálni, csupán annyit, hogy minden ösztönös reakciód ellenére a fontos dolgokat helyezd előtérbe. Kezdd azzal a munkát! Ha eszerint cselekszel, hidd el, sokkal jobban fogod magad érezni a bőrödben, a tengernyi teendőd ellenére.

Őszintén kíváncsi vagyok Neked, mi a legfontosabb teendőd egy átlagos nap folyamán! 
Írj róla megjegyzést a bejegyzés után.
Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a hírlevélre!
Jövő héten újra itt! ;)


A Keddi szösszeneteket Marie Forleo, amerikai life-coach videoi inspirláják.
A maihoz kapcsolódó video:
Marie Forleo: How To Prioritize