IGEN. Én is szeretnék FELTÖLTŐDNI! - Ide írd az email címed:

MERT LEHETSZ OLYAN SZÜLŐ, MINT AMILYENNEK EGYSZER MEGÁLMODTAD!

Mikulás és a motiváció

Avagy mi a különbség az ösztönzés és a fenyegetés között

A zsigeri nevelés egyik legősibb formája a fenyegetőzés. Van, aki be is váltja, van, aki csak a levegőbe beszél. De a lényeg, hogy a nemkívánatos viselkedésért büntetés van kilátásba helyezve. Pedig legtöbbször valójában nem is büntetni, hanem motiválni szeretnénk a gyereket. Csak nehezebb valami ösztönző dolgot kitalálni, mint valami kellemetlen következménnyel riogatni. Tulajdonképpen mindkettővel célt érhetünk, csak egész más úton. Akárhogy is a fenyegetés és a motiválás egymás szöges ellentétei. Az alábbi példán szeretném bemutatni, mi a különbség.

Épp Mikuláshoz készülődtünk a gyerekekkel, takarítottunk, csizmát pucoltunk. A kisfiam nem volt túl lelkes, hogy elpakolhatja a játékait.
Először automatikusan fenyegető üzemmódba kapcsoltam, ráadásul bevetettem a Mikulást is, mint csodafegyvert. Kár, hogy fordítva sült el.
- Idefigyelj, ha jön a Mikulás és azt látja, hogy ez a sok játék szét van dobálva, azt fogja gondolni, hogy túl sok játékod van. Olyan sok, hogy nem tudod őket rendben tartani. Így nem valószínű, hogy fog neked ajándékot hozni. Inkább egy seprűt fogsz kapni, hogy kiseperd ezt a sok kacatot. Ezt akarod? Nem szeretnél játékot kapni?
A válasz természetesen nem az volt, hogy igen mama máris elpakolok mindent hanem heves és dacos ellenkezés. Félig bömbölve mondta, hogy nem akarok seprűt kapni. Tényleg megátalkodott egy kölyök ez, még a Mikulás se hat rá.
Láttam, hogy ez ma így nem fog menni, de mivel jókedvemben voltam, gondoltam megpróbálom másként.
- Gyere, szeretnék valamit mondani. Ha megjön este a Mikulás és benéz az ablakon és azt látja, hogy a szőnyeg szép tiszta, üres és a játékok ott sorakoznak szép rendben a polcon, azt fogja gondolni, hogy te nagyon szereted a játékaidat, hogy ennyire megbecsülöd őket. Biztosan büszke lesz rád és hoz neked valami új játékot, mert tudja, hogy nálad jó helye lesz.
És rámosolyogtam.
Legnagyobb megdöbbenésemre szó nélkül felpattant és szaladt összepakolni.



Ennyi? Ennyin múlik? Pedig a szavak között alig van különbség. A szavak értelme mögötti üzenet viszont gyökeresen eltérő. Mert míg az egyik a rossz viselkedésre helyezi a hangsúlyt, addig a másik a gyerek jóra való törekvését csalogatja elő. Az egyik rombolja, a másik építi az önbecsülését.
Azt nem mondom, hogy a fenyegetést örökre el kell felejteni. Nem árt, ha a gyerek a negatív következményekkel is tisztában van, bár ezt inkább figyelmeztetés, mint fenyegetés formájában érdemes felvezetni.
De biztos, hogy egész más eredményeket érhetünk el, ha hiszünk a gyerekünkben, a jóra való képességében.

És még egy példa, hogyan működik mindez testvérpár esetén:

A kezdeti lelkes pakolás sajnálatos módon valami konfliktushelyzetet okozott a kislányom és a kisfiam között. A fiam dühösen kiabálva jött elő a gyerekszobából.
Az előző sikereken felbuzdulva tovább vezettem a fonalat:
- Képzeld a Mikulás mindig lát minket. Ha azt látja, hogy milyen ügyesen tudtok együtt pakolni és szépen segítitek egymást, lehet, hogy még egy plusz közös ajándékot is hoz nektek.
Es rákacsintottam.
Ezek után képesek voltak a segítségem nélkül megegyezni és összedolgozni.
És mikor másnap a csizma mellett megtalálták az adventi kalendáriumhoz való pecsétkészletet a kislányom ugrált örömében: Kaptunk közös ajándékot is, kaptunk közös ajándékot is!



Persze nem mindig ilyen szerencsés a csillagállás, mert van, hogy a világ összes motivációja is kevés a makacs kölöknek, meg én se vagyok mindig ilyen türelmes és kreatív és a Mikulást, mint igen erős motivációt is csak évente egyszer tudom elővenni, de az alapelvek a hétköznapokban is működnek. Jóval többször lehet a pozitív ösztönzéshez nyúlni, mint gondolnánk és jóval többször hatásos.


Tervezem, hogy - némi tesztidőszak után - a hétköznapi motivációkról is írok. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel a hírlevelemre fent.

Ha tetszett az írás, írj hozzászólást!Keresd a MamaSulit a facebookon is!