"Ha mesélünk, évszázadok őstapasztalatát gyúrjuk a tarisznyába szánt hamuba sült pogácsába. A mesék bölcsességére támaszkodva árkon és bokron, kanyargós utakon, sűrű sötét erdőn, hegyeken, völgyeken, folyókon, de még az Óperenciás-tengeren is átvezethetjük a gyerekeket, s miközben megyünk, mendegélünk, a taníthatatlant is sikerülhet nekik megtanítani."
Bajzáth Mária
Gazdag Erzsi
TÉL A FALUN
Hófehér most a határ.
Kinn a réten kánya jár.
Nincs az úton semmi nyom,
csak amit a kánya von:
finom krikszkraksz a havon.
Hósuba van mindenen,
mint a fázó emberen.
Mint a csőszön zord időn,
kicsi házon, háztetőn,
suba van a temetőn.
Subás házban emberek.
Padkán cica szendereg.
A sarokban kapanyél.
Nagyanyóka most mesél:
"Jaj, gyerekek, itt a tél!"
Itt a tél, s lám, itt a hó;
habfehér, mint a cipó.
S nézzetek csak ide, hej,
olyan habos, mint a tej,
mit az Örzse néni fej."
A kemence sustorog.
Hallgassuk meg, mit morog!
"Én mindenkit szeretek,
adok egy kis meleget,
jertek körém, gyerekek!"
Most a falu kiscsibe,
pihés hó rajt a pihe.
Tél az anyja, takarja,
szárnya alatt altatja.
Hadd ébredjen tavaszra!
A kép Ábrok Miklós Tél falun című munkája.
Meséljetek, mondókázzatok, énekeljetek minden nap!
Mert a gyerekeknek úgy kell a mese, mint a levegő!
Játékötletek:
Életre kel a mese
A mesék (legyen az hosszú népmese, vagy rövid versike) áldásos hatásait tovább fokozhatjuk, ha nem csak meséljük, de a játékba is beleszőjük őket, vagy énekelünk róluk. Ezzel megelevenedik a mese és folytatódik a könyv becsukása után is. Így a gyerekeink a mesében élhetnek.
Íme néhány ötlet, hogyan egészíthetjük ki a fenti versikét.
Íme néhány ötlet, hogyan egészíthetjük ki a fenti versikét.
Játékötletek:
1. Olyan fehér, mint a hó:
Keressetek fehér tárgyakat a szobában. Például ez a törülköző olyan fehér, mint a hó. Nagyobb gyerek emlékezetből is mondhat tárgyakat, amik hófehérek.
2. Faluépítés:
Építőkockából, LEGO-ból, vagy akár gyurmából építsünk falut: templomot, piacteret, körülöttük néhány kis házzal. Bevállalósabb anyukák papírfecnikkel imitálhatnak hóesést, hóborította utcákat. (Sajnos ez esetben a játék porszívózással zárul.)
3. Meserajz:
Rajzoljuk le a mesét. Akár versszakról, versszakra. A kánya lábnyomait, ahogy haladnak előre a hófehér papíron, a subában vacogó csőszt, a padkán szendergő cicát, a mesélő nagyanyót. (Nem számít, ha nincs érzékünk a rajzoláshoz. A rajzok nem kiállításra készülnek, csak a gyerek fantáziáját kell beindítsák. Erre a célra a pálcika ember is tökéletesen megfelel!)
4. Téli tyúkanyó:
Vegyünk egy nagy paplant (külön jó, ha fehér) és játsszuk el, hogy mi vagyunk a télanyó, aki most a hótakaróval betakargatja a csibéit, vagyis a gyerekeket, ahogy azt az utolsó versszakban látjuk. Garantálom, a négy közül ez lesz a gyerekek kedvenc játéka.
Ének a meséhez:
Kaláka / Kányádi Sándor
Betemetett a nagy hó
erdőt, mezőt, rétet.
Minden, mint a nagyanyó
haja, hófehér lett.
Minden, mint a nagyapó
bajsza, hófehér lett,
csak a feketerigó
maradt feketének.
A dal gitár kottáját ITT találhatjátok meg
Amint találok hozzá ének kottát, vagy mp3-mat feltöltöm.
A fenti verset - további gyönyörű versekkel - megtalálhatjátok Gazdag Erzsi Mesebolt című könyvében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése